Legendás Lények Gondozás

Bámulatos, hogy hány bőrt húztak már le a Harry Potter-őrületről. Eddig példa nélküli az a próbálkozás, amelynek következtében mi is elmerülhetünk a varázslótanoncok kedvenc könyveiben.

Az Animus kiadó gondozásában jelent meg az az ismeretterjesztő kézikönyv, amit annak idején még maga Rubens Hagrid is rongyosra lapozott. Aztán persze el is felejtett mindent, főleg, amit a sárkányok veszélyfokáról olvasott.

A Harry Potter sorozat harmadik kötetéből megtudhattuk, hogy a történetben szereplő, azonos címet viselő könyv maga is veszélyes és harap, nemcsak a benne szereplő személyek.

Nade lássuk, miről is olvashatunk a nevezetes műben! Rögtön a belső kezdőlapon, amit a figyelmetlenebbek talán át is lapoznának, egy girbegurba kézírás ötlik a szemünkbe. Na igen, ne feledjük, ez egy eredeti tankönyv másolata, a firkálmányok pedig, amelyek a könyv további oldalait is díszítik, csak növelik az olvasó csodálatát. Nem kevésbé meglepő a tény, hogy az előszóban, amelyet normális körülmények között szintén szívesen mellőznék, Albus Dumbledore, a Roxfort igazgatója ajánlja figyelmünkbe a művet.

Ami pedig ezután következik, az már maga a mese. Megelevenedik előttünk a Tiltott Rengeteg, minden rémes és kevésbé veszélyes lakójával egyetemben. Hasznos ismereteket szerezhetünk a kimérákról és kákalagokról, de azt is megtudhatjuk, miért nem érdemes összefutnunk egy óriáspókkal a sötétben.

Persze vannak ártatlan és kifejezetten unalmas lények is, például a gnómok, akiket a fejünk fölött megpördítve úgy elszédítünk, hogy nem találnak vissza a kertünkbe.

Az óvatos szerző ikszekkel jelölte a varázslények veszélyességi fokát, és persze Harry és Ron is hagytak néhány sajátos lábjegyzetet. Harry Potter rajongóinak kötelező, egyben nagyon szórakoztató olvasmány.

                             Kvidics Évszázadai

A varázslók szerint a foci szörnyen unalmas, hiszen mi érdekes lehet egy sportban, amiben még seprűn lovagolni sem lehet? Bezzeg a kviddics! De hát mit is jelent ez az első hallásra halandzsának tűnő szó? Megtudhatjuk, ha elolvassuk azt a könyvet, amelyet a Roxfort diákjai a leggyakrabban kölcsönöznek ki.

Bár a muglik hajlamosak benne felfedezni a labdarúgás és a kosárlabda elemeit, Harry szerint ez jóval több annál. Száguldás, siker, életérzés!

"A kviddics évszázadai" című könyvben részletes leírást találhatunk a játék menetéről és szabályairól, igen hosszú részt szenteltek a szabálytalanságoknak. Gondoljunk csak bele, mi történik akkor, ha egy kviddics-bíró elveszti a türelmét, és valamelyik szabálytalankodó játékost, aki merő szórakozásból ellenfele felé passzolja a gyilkos gurkót, levelibékává változtatja. 

Nem fordult még elő, hogy egy futball-világbajnokság döntője hónapokig elhúzódott volna. Na igen, a kviddicsben ez is megeshet, főleg, ha a fogók nem kapják el idejében a csikeszt. A könyvben olvashatunk még a világ legjobb csapatairól és játékosairól, különös tekintettel az angol válogatottra.

A Dimburn-i Darazsak nevű csapat például azért választotta a fekete-sárga csíkos rovart kabalájául, mert egyszer egy darázsfészek segítségével kerekedtek felül az ellenfélen.

Mivel Harry Potter született őstehetség a kviddics terén, illő dolog, hogy fanatikus követői kívülről fújják a varázssportok legdicsőbbjének szabályait.